2013. július 26., péntek

Tűzzománc tanfolyam 4. rész


Lassan a végéhez közeledik az alaptanfolyam. Összefoglalva eddigi ismereteimet, készítettem már ékszert visszakaparásos módszerrel, kipróbáltam milyen technikákkal lehet a festékeket egymás mellé felvinni, megnéztem a különböző alapokon hogyan mutat a fritt és mi történik, ha gyöngyöt dobok a szemcsék közé. Negyedik alkalommal pedig a rekeszzománc alapjaiba pillanthattam be.





Egy magyaros mintát választottam, konkrétan Borsos Sándor rimaszombati szűcsmester rajzát 1890-ből.
Ezt kellet a rajz alapján rézdrótból meghajlítanom. Nem kevés időbe és fejtörésbe tellett, de végül sikerült. Ugye nem is lett olyan rossz?






Ezután a még nedves iszapfestékbe rakosgattam a drótokat és így ment a kemencébe. Önmagában gyönyörű, de a rekeszzománc lényege még csak ez után következett.
Az alapozó égetése után könnyű szerrel ki tudtam színezni a virágomat, hiszen a rézdrótok kis rekeszeket alkottak és meggátolták, hogy a festék összefolyjon.






Ragaszkodhattam volna a stílusnak megfelelő színekhez, de úgy döntöttem belecsempészek valami újat. Inkább okker, zöld, barna, türkiz és fehér árnyalatokat használtam.














ez sült ki belőle




És mivel beleszerelmesedtem az okkersárga iszapfestékbe levezetés képp készítettem egy pötty fülit.











a művek nem készülhettek volna el Tóbiás cica segítsége nélkül


Tetszett a bejegyzés? Kövess Facebookon és mindig időben értesülsz az érdekességekről!


A többi tűzzománcos kalandomat pedig itt nézheted meg:
Amonitas műhelyében




Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése